A Terv

Második rész: Barátból ellenség?

Eközben Sango és Miroku visszafelé jöttek már a gyógyfüvekkel, amit Kaede adott.

-Remélem jobban van már-szólt Sango

-Jól van csak vicceltem. Tudod, hogy én csak téged…rövid szünetet tartott… SZERETLEK

Sango nagyon meglepődött, érezte hogy elpirul.-Mintha ez most…más lenne…máshogy mondta…mintha tényleg..-de nem volt ideje erre gomdolni mivel érezte hogy valaki matat a “nemesebbik felénél”. Egy hirtelen mozdulatot tett és a szerzetes piros kéznyommal az arcán terült el.

-Te csak erre tudsz gondolni??Inkább siessünk, lehet, hogy Kagome még mindig rosszul van.

-Igazad van. Menjünk.

Érzed ezt Houshi-sama?

*****

-Szervusz öcsém! Látom most is a kis halandóval játszadozol. Szánalmas.

Kagome elpirult/vajon mit látott?-gondolta magában/

-Hallgass-szólt Sesshoumaru a tőle megszokott nyugodt hangon.

-Miért jöttél?-szakította meg a veszekedést Kagome-Megint a kardért?

-Most nem érek rá erre, a Tessaiga úgyis az enyém lesz. Most mást akarok. Mondjátok meg hol van Naraku! Éreztem a szagát szóval nemrég itt járt.

-Aha.Szóval azt hiszed tudom hol van? Szerinted ha tudnám most veled fecsegnék? Már rég megöltem volna!!!

-Inuyasha, szóval nem tudod.

Ekkor váratlanul darazsakat pillantottak meg az égen. Naraku darazsai voltak. Kagome észrevette , hogy két ékkőszilánk is van náluk.

-Inuyasha menjünk utánuk!-kérlelte Kagome-Biztos Narakuhoz tartanak a szilánkokkal.

-Rendben de mi lesz Sesshoumaruval?

-Sesshoumaru-sama velünk kellene jönnöd. Lásd be nincs más esélyed.-tett javaslatot Kagome

-Méghogy én veletek?

Sesshoumaru azonban látva, hogy nincs más választása, hogy elkapja Narakut kénytelen-kelletlen, de velük tartott. Nem telt el sok idő és már a darazsak nyomában repültek.

*****

-Sango te is látod? Az ott…?

-KOHAKU.Kohaku várj !!!

De a fiú már futásnak eredt mélyen az erdőbe. Sango és Miroku követték Kirara hátán, de alig bírtak lépést tartani vele. A gyerek végül egy eldugott tisztáson állt meg és meredten nézett maga elé. Nemsokára Kagura jelent meg mellette, épp mikor Sangoék odaértek.

-Mi folyik itt?

-Sango ez csapda lesz!-figyelmeztette a szerzetes.

Elhajította a fegyvert ami egyenesen Kagura felé tartott, azonban a szélboszorka könnyedén elhárította a széllel.

-Felesleges erőlködnötök. Ellenem semmi esélyetek. Minden a terv szerint halad.

De nem is akarom rátok vesztegetni az időmet…..Pengetánc!

A pengék ellen Sango sikeresen védekezett bumerángjával, de Miroku nem volt ennyire szerencsés. Az örvényt nem használhatta, mert darazsakat látott közeledni, így néhány penge eltalálta. Több sebből vérzett, nagyon legyengült.

-Miroku!!!-futott oda hozzá a lány- Jól vagy?

-Ugyan semmi bajom..

-Jaj ne fáradj annyit, te is sorra kerülsz. Újból támadást indított, megcélozva mindkettejüket. Sango ismét a bumeránggal védte magukat, azonban a pengék kiütötték azt a lány kezéből.

-A fenébe!

-Jaj úgy sajnálom. De most végzek veletek! Épp támadni készült, mikor megjelent Kanna.

/Mindeközben Kohaku meredten állt és üres szemekkel nézett maga elé. Valahonnan ismerős volt neki a lány, de nem tudta honnan és nem értette miért olyan kedves számára.-de amint ezen gondolkodott Naraku ismét felülkerekedett elméjén és szemében ugyanaz az üresség tátongott, mint korábban./

-Ne feledd mi a feladatunk Kagura.-szólította fel Kanna

-De igazán játszadozhatnék velük, addig míg a darazsak ideérnek. Szélvihar!!

-Sango ne tedd!!!

De már késő volt. Legyengült és térdre rogyott. Érezte, hogy nem képes már folytatni a harcot.

-Ebből elég!!-és a szerzetes épp készült elindítani a szelet, mikor az előbb látott darázssereg megérkezett, két ékkőszilánkot szállítva.

****

-Már nem lehetünk messze. Érzem a szilánkokat.-törte meg a csendet Kagome.

-Végre megfizetsz Naraku!! És te bátyó, jobb ha eltűnsz mert lehet ,hogy téged is megöllek!

-Hm.-mosolyodott el az idősebb testvér- Attól én nem tartok.

-Ott lennt! Nézzetek oda. Az ott Kagura ,Kohaku és Kanna. De azok ott…..? Nem látom tisztán.-szólt az ifú miko

-Az ott Sango és Miroku. Érzem a szagukat. Vajon mit csinálnak? Nem úgy tűnik mintha csatáznának.

Ekkor vették észre barátaik üres tekintetét, amely ugyanolyan volt, mint Kohakué. Kagome az ékköveket is látta testükben.

folyt. köv.