III. fejezet

A folyóparton eltöltött idő közelebb hozta a kiscsapatot egymáshoz. Majd elindultak vissza a szálloda felé, de Botán nem felejtette el, hogy mit ígért Hieinek. Igaz kicsit furán érezte magát ebben a helyzetben, hogy ő szólítsa le? De egyszer túl lehet élni (gondolja magában).

-          Kurama várj meg beszélgetni, szeretnék veled.

-          Igen velem Botán?

-          Ezt miért így kérded? Ilyen furán?

-          Csak úgy váratlanul ért.

-          Ja.

-          És miről szeretnél beszélgetni velem?

-          Hát úgy mindenről.

-          Akkor hallgatlak.

-          Ha jól tudom te a Meiou Közép iskolába, jársz és 9-kes vagy?

-          Igen

-          És mi a kedvenc tantárgyad?(hogy lehetek ilyen buta, hogy ilyenről beszélgetek vele?)

-          A biológia és ott is a növénytanJ

-          Az érdekes lehet

-          Az.De szerintem téged ez nem érdekell.

-          De érdekell

-          Biztos vagy csak nem tudod, hogy miről beszélges velem és azért ezt a témát hoztat föl?

-          Biztos.Engem érdekell,mivel szeretem a növényeketJ(na ez egy olcsó kifogás volt,csak rá ne jöjön)

-          És melyik a kedvenc virágod?

-          A rozsa és a liliom.És neked?

-          Nekem a rozsa.

-          Valami más téma?

-          Ja elfelejtetem mondani,hogy nagyon csinos voltál az új fürdőruhádbanJ

-          Jaj köszönöm szépen(el vörösödik)

-          Hieinek mondtam is,hogy milyen jól áll neked a kék szín.

-          Megy a hajamhozJJ

-          Igen ami nagyon szép.

-          Kurama te udvarolsz nekem?

-          Igen!! Miért ne talántán baj?

-          Nem.Csak olyan furcsa érzés nekem már rég nem udvarolt senki.

-          Hogy hogy?

-          Mert meghaltamLÉs ígyletem a szellemvilág révésze.

-          Jaj ne haragudj.El is felejtetem.

-          Nincs semmi baj.Néha én is elfelejtemJ

-          Kérdezhetek valamit?

-          Igen kérdez nyugodtan

-          Hogy haltál meg?Nem kell válaszolnod ha nem akarsz!!!

-          Miért ne akarnák.Ha bár ezt még senki se kérdezte meg.Nagyon régen történt.Amikor én 14 éves voltam a barátnőmmel lementünk fürödni a közeli tóba.

-          És?

-          A barátnőm poénból belelököt a tóba kijötem és én is bele löktem,de ő mélyebre eset mint én és majd nem megfuladt.

-          De akkor te hogy haltál meg?

-          Hát csak ugy hogy kimentetem és bevitek a kórházba ahol meghaltam,mert a tüdöm feltelt vízel és már túl késő volt, hogy megmentsenek.(elszomorodik)

-          Jaj te szegény.Bocsás meg,hogy felszagatam a régi sebeket.

-          Nincs semmi baj.

-          Milenne ha vidában dolgokról beszélgetnénk?

-          Oké.Én benn vagyok

Közben végeztek a vacsorával és mindenk ment a maga szobájába,de Botán és Kurama megbeszélték,hogy az este folyamán találkoznak még.Amit mindketten nagyon vártak.

Folyt köv…